MÁSFÉL MILLIÓ MAGYAR ISZIK RÁKKELTŐ VIZET !
Hazánk
tavaly év végéig kapott haladékot a tisztításra, ám hiába a temérdek
uniós pénz, sok településen még a pályáztatás sem kezdődött el. Ha nem
lesz változás, jön a zacskós víz és a lajtos kocsi.
Az arzén a legmérgezőbb
hatású félfém. Megtalálható a tengeri élőlényekben, bizonyos
növényekben, és sajnos hazánk nagy részén a csapvízben is. Ez az
egyetlen olyan világszerte széles körben előforduló természetes anyag,
amelynek rákkeltő hatása egyértelműen bizonyított. A hosszan tartó,
vagy nagy mennyiségű arzénterhelés hatására többek között tüdőrák,
bőrrák, veserák, vagy fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki. A
probléma hazánkban másfél millió embert érint.
Határérték felett
A WHO 10 µg/literben (mikrogramm) határozta meg az ivóvízben
megengedett határértéket, amelyet az Európai Unió is átvett és 2003.
december 25-től ez minden tagállamra kötelező. Hazánkban a nyolcvanas
években kezdték felismerni az arzén egészségre káros hatását, ekkor
azonban még a ma már bizonyítottan mérgező 50 µg/literes határérték
elérése volt a cél. Egy felmérés során kiderült, hogy 400.000 ember még
ennél az értéknél is magasabb arzéntartalmú vizet fogyasztott. A
következő évek során nagy erőkkel folyt a vizek megtisztítása, de a mai
napig nem sikerült elérni az EU által előírt 10 µg/liter értéket.
Annak ellenére sem, hogy hazánk 2009. december 26-ig kapott erre
haladékot és ennek megvalósításához 240 milliárd forintos EU-s
támogatás is járt, amelynek felhasználásához azonban 10 százalékos
önrészt kell(ett volna) az adott önkormányzatoknak előteremtenie. (A
határidőt Magyarország igyekezett meghosszabbítani, többek között arra
hivatkozva, hogy aki tengeri halat fogyaszt, annak sokkal több arzén
jut a szervezetébe. Azóta azonban kiderült, hogy a halakban szerves
arzén van, ami nem káros olyan mértékben a szervezetre.)
1,5 millió ember veszélyben
Információink szerint jelenleg a rendelkezésre álló pénzből összesen
kettő milliárd került felhasználásra. A Környezet és Egészség Operatív
Program (KEOP 1.3.0.) már be kellett volna fejeződjön, ehhez képest sok
helyen még a pályázatok elkészítése sem történt meg. Így hazánkban
jelenleg majdnem másfél millió ember iszik egészségére ártalmas vizet,
egészen addig, míg a jogszabályi rendelkezések következtében meg nem
tiltják azt. Ebben az esetben egy 2001-es kormányrendelet értelmében az
ivóvíz ellátást zacskós vízzel (legalább napi 3 liter/fő), vagy lajtos
kocsival (napi 5 liter/fő) kell megoldani.
Az, hogy ezt kinek a költségére, nyitott kérdés. Az önkormányzatok
feladatai közé tartozik az egészséges ivóvíz szolgáltatás, a
kormányrendelet nevesíti is a helyi önkormányzatot, ugyanakkor a
vízminőség biztosításához a környezetvédelmi tárcának is igen sok köze
van. További problémákat jelenthet, hogy az EU minden bizonnyal nem
nézi jó szemmel az előírások megszegését, így joggal számíthat hazánk
szankcióra.
Egymásra mutogatnak
A probléma leginkább a Dél-alföldet és Borsod megyét érinti, de az
ország teljes területén találhatók elszórva veszélyeztetett
települések. Az itt élők eddig is ki voltak téve a kockázatnak,
amelynek hatásai évek, évtizedek múlva jelentkezhetnek – sokat mondó
statisztikai adat, hogy a leginkább érintett területeken a tüdőrákban
megbetegedettek aránya egy ötödével haladja meg a nem fertőzött
területeken élők közötti betegek számát -, mégsem tudtunk az elmúlt
majdnem tíz évben jelentős előrelépéseket elérni az ügyben.
A 2001-es kormányrendelet tételesen felsorolja azon településeket, ahol
probléma van a határérték túllépésével, a minisztériumok évek óta
egymásra mutogatnak, amikor a megtett intézkedéseket firtató kérdéseket
tesznek fel nekik.
Forrás: www.magyarenergia.hu
Kapcsolódó hírek:
Nikken Sportkulacs
Veszélyben a vízhálózat
Pi-mag vízrendszerrel elvégzett tesztek !
Víz élettani hatásai....