Az esővízgyűjtés előnyeiről már beszéltünk, de persze semmi sem fekete és fehér, így ennek is lehetnek hátrányai. Elég, ha megnézzük, hogy eső után néha milyen koszosak lesznek az autók: ugyanis az esővíz sem mindig tiszta. A városi levegő szennyezettsége is könnyen átvándorol az esőcseppekbe, így gyakran a nitrogén és kénvegyületek miatt savas kémhatású, vagy éppen koromtartalmú az esővíz. A másik problémát a háztetőkön felhalmozódó szennyeződések (madárürülék, ereszbe hulló falevelek) okozzák. Érdemes tehát odafigyelni az esővíz használatára, esővízgyűjtő-berendezést venni, esetleg szakértő véleményét kérni. A megtakarítás és a környezet tehermentesítése megéri az utánajárást.

Tudtad, hogy Magyarországon az átlagos csapadékmennyiség 550 mm négyzetméterenként? És azt, hogy a természetben élő növények átlagos csapadékigénye ennél valamivel kevesebb, 520 mm évente? Örülhetnénk, hisz ez bőven fedezi az igényeiket, de növényeink aktív időszakukban (áprilistól novemberig) igénylik leginkább a csapadékot, akkor pedig átlagosan csak kb. 300 mm hullik négyzetméterenként. Ez négyzetméterenként 220 liter vízhiányt jelent. Ezt pedig úgy tudjuk pótolni, ha az összegyűjtött esővízzel locsoljuk őket.

Tudtad, hogy vízfelhasználásunk 30%-át fedezhetjük esővíz által? Egy 100 nm-es családi házban lakó 3 fős család házon belüli vízfogyasztása kb. napi 480 liter, évi 175 m3. A 100 nm-es ház teteje is kb. 100 nm felületen gyűjti a vizet. Évi 550 mm csapadékkal számolva 55 m3 víz gyűjthető össze.

Bár a legtöbb európai egyelőre viszonylag könnyen hozzájut a tiszta ivóvízhez, a vízfelhasználás csökkentése iránti tudatosság évek óta folyamatosan javul. E tudatosságot a jövőbe tekintve tovább kell növelni, amire jó alkalmat kínált a Víz Világnapja is. Közel két évtizede annak, hogy az ENSZ javaslatára március 22-én ünnepeljük a Víz Világnapját. A világon élő több mint hétmilliárd emberből egymilliárd nem jut rendszeresen ivóvízhez. A Föld lakóinak több mint harmada, mintegy 2,4 milliárd ember csak tisztítatlan vizet használ.